Hangsúlyozta: könnyen háttérbe szorulhatna a nemzetiségek ügye, ha nem volnának olyan fiatalok, akik elkötelezetten működtetik a 13 őshonos hazai népcsoport oktatási, kulturális és önkormányzati intézményeit.
 
Soltész Miklós kiemelte: a 2010-es kormányváltás óta hatalmas változás történt ezen a területen. Példaként említette, hogy az alaptörvényben államalkotónak ismerték el a nemzetiségeket, biztosították parlamenti jelenlétüket szószólók és kedvezményes kvóta alapján bejuttatható képviselő révén.
 
Az államtitkár kitért arra is: a parlamenti jelenlét és a háromszintű nemzetiségi önkormányzatok rendszerének megerősítése biztosítja "a nemzetiségek politikai képviseletét, amire óriási szükség van".
 
Hatalmas feladatként, felelősségként, egyben óriási lehetőségként beszélt az intézményátvételekről, amelyekkel, mint mondta, a nemzetiségek többnyire jól élnek.
 
Megemlítette: 2010-ben 12 intézményt működtettek nemzetiségi önkormányzatok, mostanra azonban ez a szám a nyolcszorosára emelkedett. Megjegyezte, hogy az elmúlt 11 év alatt hatszorosára nőtt a nemzetiségek állami támogatása.
 
Soltész Miklós kitért arra is: a legfrissebb népszámlálási adatok tanúsága szerint a magukat valamely nemzetiséghez sorolók az átlagosnál nagyobb arányban adtak számot felekezeti hovatartozásról, aminek az a fontos üzenete, hogy az egyházak az ő estükben éppúgy segítik a közösség megmaradását, mint a határon túli magyaroknál.
 
Az államtitkár kiemelte a mind több pályázó részvételével és egyre növekvő keretösszeggel zajló nemzetiségi civil pályázatokat, majd azt a - 800-nál is több - fiatalt méltatta, aki pedagógushallgatóként részt vett, vagy vesz a nemzetiségi ösztöndíjprogramban.